Gluténmentes értend - Divathóbort vagy Tudományos alapok?
Rengeteg kérdést kapok ezzel a témával kapcsolatban, gondoltam jó lenne pár szót írni róla...
Azt hiszem azok, akik rákényszerülnek valamilyen okból kifolyólag (cöliákia, glutén érzékenység, különböző bélbetegségek, és még sorolhatnám) és/vagy egészségügyi meggyőződésből gluténmentesen étkezni, sokat mesélhetnének arról, mennyi ütközéssel, nem elfogadással találkoznak a mindennapokban.
"Á, egy kis mennyiség biztosan nem árt meg..." "Ennyit igazán megehetsz..." "Mi a fenének csinálod ezt..." stb.
Akkor beszéljünk a tényekről!
Először is tegyünk rendbe pár fogalmat, amelyet gyakran összekevernek, vagy nem ismernek az emberek.
Mi az a Glutén (avagy Sikér), és mi a baj vele?
A kalászos gabonák jelentős szénhidráttartalma mellett a legmagasabb a fehérjetartalmuk. Tudnunk kell azonban, hogy nem számítanak teljes értékű fehérjének, mert nem tartalmazzák az összes, az élethez szükséges, táplálkozással bevitt, ún. esszenciális aminosavakat. A teljes értékű fehérjék állati eredetűek.
A glutén a latin glue szóból ered, melynek jelentése ragasztó, amely a glutén ragacsos állagára utal. Éppen ennek a tulajdonságának köszönhetően készíthető belőle különböző jól nyújtható, gyúrható, formázható, szépen megdagadó sütőipari termék. Felel a tészta rugalmasságáért és összeállításáért, és ettől lesznek ropogósak is a péksütemények. Nem hiába népszerű.
Azon felül, hogy nem akarnánk ragasztót enni, mi a baj ezzel az anyaggal?
A glutén gliadin és glutenin fehérjék keveréke (a búzaszemek fehérje tartalmának 90 %-át teszik ki). A gliadin nehezen emészthető, ellenáll az emésztő enzimeknek, érintetlenül érkezik meg a bélfal sejtjeihez, és ott módosul egy enzim (szöveti transzglutamináz (IgA)) által, ami aktiválja az immunrendszert, így az ellenanyagot termel a glutén kitakarítására. Bélgyulladás (nyálkahártya károsodás) alakul ki, a bélbolyhok eltűnnek, a tápanyag felszívásához szükséges nyálkahártya felület csökken.
A glutén a bélsejtekhez kapcsolódva egy Zonulin nevezetű enzim kibocsátását aktiválja, mely a vékonybél nyálkahártyájában a sejtek szétnyílását eredményezi. Ezt hívják "lyukas bél"-nek, melynek során a glutén a véráramba kerül, mely szintén erős immunválaszt generál.
Ez a folyamat minden emberrel megtörténik, amikor glutén tartalmú ételt fogyaszt. Velem is, veled is, beteggel, egészségessel, mindenkivel. Egy kis morzsa glutén 6-8 órára "nyitja" ki a bélfalat. Jó hír, hogy a bélfal sejtjei az egyik leggyorsabban regeneráló sejtek az emberi szervezetben. Azaz 6-8 óra múlva visszazár, helyreáll.
Kérdezem én, normál, átlagosnak mondható étkezésnél ki az, aki 6-8 órán belül nem terheli vissza a szervezetét gluténnal?
Mibe is van glutén? Hát nézzük:
- búza, tönkölybúza, durumbúza, rozs, árpa, maláta és minden ezekből készült étel,
- kenyerek, sütemények, kekszek, péksütemények, tészták, reggeliző pelyhek, sós ropogtatni valók, panírmorzsa,
- még az alternatívnak hitt bulgur, kuszkusz (ezek búzatöretek) is,
- előre csomagolt termékek, vegetáriánus termékek, vegán húshelyettesítők,
- rejtetten glutént tartalmaznak: sűrítőanyagok, tartósítószerek, felvágottak, májasok, fűszerkeverékek, ketsup, majonéz, szójaszósz, levesporok, leveskockák,
- gabona alapú alkoholos italok (sörök), gabonacsírák,
- egyéb rejtett zugok: samponok, bélyeg, gyurma, vitaminok, gyógyszerek, szépségápolási és sminktermékek, fogkrémek.
A regenerálódási folyamat mindaddig végbe megy, amíg valaki egészséges, és a bevitt glutén mennyiség nem emelkedik meg nagy mértékben.
Szóval a reggeli pirítós, a déli spagetti, almás pite desszertnek, a délutáni pizza, és az esti sör a haverokkal...
Egy ilyen jól hangzó napon elmondható, hogy a beled fala folyamatosan "nyitva van", nem tud regenerálódni, az immunrendszered pedig küzd a véráramba került nagy molekulájú fehérjékkel, hiszen azoknak semmi, de semmi keresnivalójuk nincs ott.
Ha a szervezet nagy mértékben terhelődik gluténnal, a fent leírt folyamatnak köszönhetően az immunrendszered folyamatos készenlétben áll, krónikus gyulladás alakul ki.
Ez rendkívül jó táptalajt fog képezni a vírusoknak, baktériumoknak, parazitáknak egyaránt, így sokkal könnyebben megfertőződhetünk a különböző kórokozókkal.
Amennyiben még van egy kis genetikai (és lelki!) hajlamod is rá, akkor ez át fog csapni egy Autoimmun betegségbe, amiből életmód váltás (melybe nem csak az étrend tartozik bele) nélkül nincs kiút.
Nézzünk még meg pár fogalmat, ehhez kapcsolódó állapotokat!
Cöliákia (gluténszenzitiv enteropátia, régebbi nevén: lisztérzékenység):
Autoimmun betegség, komoly bélboholy pusztulással jár. A glutén fogyasztása során kialakuló, immunológiai alapú bélnyálkahártya elváltozás (a glutén felelős a kóros folyamatok elindításáért). A vékonybél nyálkahártya súlyos elváltozásával (boholysorvadással) jár, mivel a hibás immunrendszeri válasz lerombolja a bélfal struktúráját. Kiváltói a prolaminok: búzában gliadin, rozsban szekalin, árpában hordein. Ezt az állapotot csak akkor tudják diagnosztizálni, amikor a szöveti károsodás már olyan mértékű, hogy biopsziával detektálható.
A kiváltó hatás megszüntetésére az autoimmun folyamat megáll, és regeneráció következik be.
A betegség megjelenését valószínűleg több tényező befolyásolhatja:
- baktérium vagy vírus hatására módosult Th1-szerű immunválasz
- az első gluténhatás ideje csecsemőkorban
- a gabona milyensége, a búza gluténmennyisége
- az anyatejes táplálás hossza
- a tehéntej adásának kezdete
Búza (glutén) allergia
Ez egy másik, a cöliákiánál ritkább jelenség. Itt az immunrendszer túlzott, azonnali és akár életet közvetlenül fenyegető intenzív reakciót ad a gluténfehérjékre. A tüneteket a búza fehérjeire (amiláz és tripszin inhibitorok) adott kóros immunválasz okozza. A gabonaeredetű élelmiszer, étel allergénként viselkedik. Kialakulásában a búzában található IgE-antitestek központi szerepet játszanak. Az allergiának egy változatában azonban nem ez az antitest felelős az allergiás folyamatért, így nehéz a pontos diagnosztizálása.
Gluténérzékenység vagy Rejtett gluténérzékenység vagy hivatalos nevén Nem Cöliákiás Glutén Érzékenység (NCGS)
A nem-cöliákiás gluténérzékenység (Non-Celiac Gluten Sensitivity, NCGS) nehezebben diagnosztizálható, azonban elmondható, hogy hasonló (de enyhébb, vagy inkább másabb) tünetek jelentkeznek, mint autoimmun cöliákia esetén. Az emberiség nagyon nagy százalékát érinti!
Tehát a rejtett gluténérzékenység az étel intolerancia egyik fajtája. A szervezet nem tudja lebontani a glutént, ami emésztési probléma. Olyan jelenséggel párosul, mint a lyukas bél szindróma - fehérjék bekerülnek a vérbe, az immunrendszer antitestet termel (IgG), ami összekapcsolódik antigénnel (glutén), immunkomplexet hoz létre, gyulladást okoz ahová lerakódik. Nem velünk született probléma, idővel alakul ki.
A betegség e specifikációjának nincsnek igazolt adatok arra vonatkozóan, hogy mi váltja ki. A diagnózis igazolásában is fő eszköz a kizárásos diéta, mivel ebben az esetben a vérteszt és a bélbiopszia is negatív, nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely egyértelműen igazolná a betegség fennállását, és az orvosok el is fogadnák azt. Sok esetben a Food Test 220+ ki tudja mutatni, de ez sem minden esetben igaz (saját tapasztalat).
Erre én saját magam vagyok a legjobb példa. 12 éves korom óta küzdöttem Migrénnel. Megjártam a hadak útját, az orvosok adta lehetőségeket sorba véve (neurológia, fül-orr-gégészet, CT, allergia tesztek, kardiológia, nőgyógyászat, fejfájás ambulancia), nem találták az okokat így a megoldást sem. 2017-ben lettem Funkcionális táplálkozási- és hormonegyensúly tanácsadó. (Csak 25 évet vártam a megoldásra) Akkor és azóta is nagyon sokat tanultam/tanulok. Tudásom egy kis szösszenete olvasható itt fent. Mondanom sem kell, hogy azóta, mióta betartom a táplálkozással kapcsolatos rám vonatkozó ajánlást, nincs migrénem. Ennek legfontosabb része természetesen többek között a glutén mentes étrend.
Tehát összefoglalva, és a cikk legelején felhozott kérdésekre válaszolva:
Nem, köszönjük, egy morzsa sem kell abból a nagyon finom gluténos ételből, mert az nekünk nem jó!
És itt a nekünk alatt igazából az emberiséget értem, hiszen ahogy írtam, ezek a folyamatok mindenkire válogatás nélkül érvényesek. Az enzimatikus folyamatok minden embernél azonos módon hatnak a vékonybél nyálkahártyájára. Különböző tüneteket és betegségeket okozva. A tünetek egyénenként különbözőek lehetnek.
A Funkcionális Táplálkozás arról szól, hogy olyan ételeket viszünk be a szervezetünkbe, melyek táplálják a sejtjeinket, különböző élettani funkciókhoz szükségesek, hogy szervezetünk megfelelően tudjon működni. Mivel a gluténról elmondható, hogy nem hogy nem segíti, hanem inkább gátolja a sejtfolyamatokat, tápanyagban szegény, így nincs szükség a fogyasztására, sőt inkább káros. Ezért a gluténmentes étrend az alapja a Funkcionális Táplálkozásnak.
Tehát, ha vannak hasonló tüneteid, betegségeid, mint
- hasi fájdalom
- hasmenés vagy székrekedés, vagy e kettő gyakori váltakozása
- emésztő- és immunrendszeri gyengeség
- emésztőenzim hiány, tápanyagok részleges vagy teljes emésztetlensége,
- puffadás, gázosodás
- vashiány, vérszegénység
- gyakori fejfájás, migrén
- krónikus fáradtság
- ízületi fájdalmak
- bőr problémák, aknék, felkar "grízesedése"
- pajzsmirigy problémák
- lehangolt állapotok, depresszió
- korai csontritkulás
- erőteljes vagy foltos hajhullás
- cukorbetegség
- magas vérnyomás
- visszatérő arc-, homloküreg-, középfül gyulladás, körömgomba
- nőgyógyászati betegségek
- autoimmun betegségek
- neurológiai betegségek,
akkor érdemes a táplálkozásra is ránézni. Nem mondom, hogy a fent említett tünetek, betegségek mindegyike innen ered, természetesen sok összetevő játszik szerepet egy-egy problémánál, de nagy eséllyel a glutén is közrejátszik benne.
Javaslom a Biorezonanciás állapotfelmérést és laborérértelmezést, valamint a Funkcionális Táplálkozási Tanácsadást. Főleg akkor, ha vannak bizonyos tüneteid, de nem találják rá a megoldást, vagy akár még a diagnózist sem tudták felállítani.
Még folytatjuk...
Molnár Gabriella
Természetgyógyász,
Funkcionális Táplálkozási- és Hormonegyensúly tanácsadó