Fascia, a titokzatos szervünk
Ebből a cikkből megtudhatod mi is a fascia, ezen felül miért
fontos tudnod róla, hogyan értelmezd át a tested működését, és egy kicsit bele
nézhetsz abba, hogyan tudod megvédeni a pólyarendszered. Az elején egy kis
történelem, azán fogalom, és részei. Hogy a későbbiek során megértsd, amiről
fogunk írni, ezen jó lenne kicsit átrágni magad. Jó olvasást!
A fascia szó először építészeti szakszóként jelent meg
1573-ban, építészetben szalagot, sávot vagy csíkot formázó strukturális elemre
utal. A fascia szó 1788-ban jelenik meg először anatómia kontextusban. 1899-ben
Andrew Taylor Still (1828-1917) azonosítja és ismeri fel jelentőségét. 1899-ben
úgy értelmezik, hogy a fascia a legfontosabb megoldandó talány, az élet és
halál közötti döntő szerepénél fogva.
Kérdés, ha ilyen régóta tudnunk róla, miért csak most terjed el és kezdünk el vele ilyen rohamos mértékben foglalkozni? A válasz igen egyszerű: a technika most jutott el arra a szintre, hogy az élőszövetett képes látni, vizsgálni. Mire az emberi test a boncasztalra került a fascia kiszáradt. Gondolnád a mazsoláról, hogy valaha szőlőszem volt? Roppanos, rugalmas és tele volt folyadékkal?
Mi is a fascia?
Az egyik megfogalmazása:
"Minden kötőszövet fascia, de nem minden kötőszövet fascia". (Gil Hedley)
A szervezetben a fascia fehéres, inas és csillogó ezüstös hártya. Fascia minden olyan szövet, amely struktúrákat (idegek, csontok, bőr stb.) kapcsol össze vagy határól el. A fasciahálózta már az élet legelső napjában elkezd kialakulni, és strukturális szervezője lesz az embriónak, és az is marad egész élethosszon át. Ez a legfőbb ismeret, amely arra mutat, hogy az emberi test nem darabok összessége, hanem egy egység. /Nincsenek elválasztások benne, minden mindennel összefügg és folytonos. 3 csíralemezből kialakuló emésztő-, ideg- és mozgásszervrendszerek között a fascia hálózat biztosít kapcsolatot, tartást és kommunikációt. A fascia, mint szerv a sejtes és sejten kívüli állományokon kívül az idegrendszer egyes érzékelő részeit is megában foglalja./
Az izom sohasem tapad a csontokhoz. A fascia folytatólagos szövete alakítja az izmok formáját, és szolgál tapadási felületként az izmok összehúzódásának mechanikai továbbítására. Az izmokat körülvevő fasciahártyák folytonosak a csonthártyával, amely így egész csontvázrendszert bevonva globális fascialis hálózatot alkot. Olyan, mintha egy nagy harisnya lenne rajtad és benned, vagy egy vékony neoprén ruha. Volt már rajtad harisnya vagy neoprén ruha? Volt olyan hogy megcsavarodott? Azt nem csak ott érezted lokálisan, hanem kényelmetlen lett mindenhol. Nem tudtál rendesen menni tőle, hajolni, még a hangulatod is rossz volt, amíg meg nem igazítottad, ha a minden a helyén van minden rendben van. Képzeld el, hogy az egész testeden belül van egy rendszer, amely nagyon összetett, mint egy háló átjár, és mindennel össze kapcsolódik, és ha valahol megcsavarod (megbomlott izom terhelés, műtét, letapadás stb) az nem csak oda hat ahol történt a csavar, hanem hosszú távon sok helyre kihat, akár a bélműködésedre, vagy egy vakbélműtét a derekadra és így tovább.
Fascia biztosítja, hogy az egyes szövetek ( izmok, erek, csontok, idegek, bőr) az emberi mozgások során képesek legyen az elcsúszásra. . Miért is fontos ez? Mert nagyon fájdalmas, nehézkes és beszűkült lenne a mozgás. Mobilitás szempontjából könnyebb és szabadabb, ha a fasciának jó a folyadék tartalma és adott az adhéziója. Mi kell hozzá, hogy jól működjön, a fascia? Kellő képpen nedves legyen, vízzel telített, a másik oldalról a fasciális rétegek között ne legyenek a fiziológiásnál sűrűbbek, feszesebbek és rugalmatlanabbak kötések.
Egyszerűnek tűnik a vízhiány megoldása, elég mennyiségű folyadékot kell bevinni a szervezetbe. Sok vendégünk mondja i: De hát én megiszom a megfelelő mennyiségű folyadékot! Sajnos ez nem azt jelenti, hogy el is fog jutni a testben a fasciához. Robert Schleip kezdte el ugyan is kutatni a sejtek közötti állomány vízfelvételét és -leadását. Arra jött rá, hogy a proteoglikánok glükózminoglikán nyúlványaiban található kefe alakú szivacsos részek a friss vizet, töltésüknek megfelelően strukturálják. Azaz a megfelelő vízállományt beállítják, azonban az idő teltével kevésbé lesz alkalmas a megfelelő anyacsere-folyamtok kivitelezésére. Mit is jelent ez? A testünknek be kell segíteni a használt víz eltávolításába, hogy friss vízre tudja cserélni. Erre a legjobb módszer a fizikai aktívitás, mozgás vagy masszázzsal is tudunk segíteni. Tehát az elfogyasztott víz csak akkor hasznosul a szervezet számára, ha a szöveteket megfelelő fizikai igénybevétel éri. Még mivel tudunk segíteni a szervezetnek, hogy ne aszalódjunk össze, mint egy mazsola a következő cikkben írunk!
Adhézió (nem megfelelő kötések, megvastagodott fascia) a szervezetünkben a másik akadálya a fascia jó működésének. Amikor cross linkek, letapadások keletkeznek a testünkben. Mit is jelent ez? Vegyünk egy épületet ahol pont megfelelő mennyiségű oszlop van, ami megtartja a felette lévő szinteket, de mivel senki nem használja elindul a leépülés, kezd szét esni, hogy még is megtartsa a szinteket, betesznek plusz oszlopokat. Ha viszont folyamatosan karban tartották volna, erre lenne szükség. Mitől alakulhatnak ki a testben az oszlok? A mozgás szegény életmód, vagy az egyoldalú (sport) terhelések, sérülések, műtétek. Jó hír, hogy a szervezetünk egy csoda és majdnem mindent képes visszaállítani, ha mi is hajlandóak vagyunk tenni érte. Nem csak kizsákmányoljuk a testünket, hanem vissza is töltjük, egy jó séta a szabadban, megfelelő mennyiségű és minőségű ételek bevitele, egy jó masszázs és természetesen a megfelelő mozgás. Hogy megtudjuk milyen mozgási is célra vezető és megértsük így kicsit a miérteket, mélyebbre kell mennünk, Ismerjük meg jobban a fasciánakat:
Fascia Részei:
Attól függően, hogy holtalálhatóak a testünkben és milyen feladatot látnak el, az egyes fascia típusok más-más összetételűek:
- Felületes fascia: a bőr alatt futó, lazább rostozatú kötőszövet, amely összeköti a bőrt a test mélyebb részeivel. Ez a leginkább rugalmas fascia típus, lehetővé teszi, hogy a bőr szabadon mozogjon. Rengeteg zsírsejtet tartalmaz, így melegen tartja, védi a testet.
- Mély fascia: folyamatos hálót képez. Kettős burokrendszer, belső része burkolja be a csontokat (csonthártya), ízületeket (ízületi tok), és ez alkotja az ízületi szalagokat, ínakat is. Külső része az izmokat borítja (myofascia), rekeszekkel elválasztja egymástól az izomrostokat, és szintén folyamatos hálót képez, amelyen az egyes izmok tapadási pontjaikon rögzülnek a belső burokrendszerhez (az izom ugyanis nem a csonthoz tapad, hanem a csonthártyához). A mély fascia jóval erősebb, ellenállóbb és gazdagabban beidegzett, ugyanakkor kevésbé rugalmas a felületes fasciánál.
- Viscerális fascia: Zsákszerűe burkolja be a hasi szerveket. A legkevésbé rugalmas fascia szövet, hisz egyik legfőbb feladata a belső szervek megtartása.
Mik azok a myofasciális láncok vagy fasciameridiánok
Számos a myofasciális láncokkal, ezek lefutásával, funkiójával kapcsolatos elmélet létezik. A leismertebb Thomas Myers rendszere, melyet Anatomy Trains című művében foglalt össze. Bár a fasci a test egészét behálózza, mégis vannak jellegzetes "útvonalai". Az ún. fasciameridiánok (Thomas Myers elnevezése) vonalszerű elrendezést mutatnak, myofasciális elemekből és csontos állomásokból tevődnek össze. Behálózzák és összekötik a test elülső és hátulsó felszínét, jobb és bal oldalát, az azonos oldali felső végtagot keresztirányban az ellenoldali alsó végtaggal, ill. a két alsó végtagot spirálisan a törzzsel. A karvonalak összekapcsolják a felső végtagot a vállövvel és a mellkassal, majd belesugároznak a többi fasciameridiánba. A vonalak kiegyensúlyozzák és támogatják egymást a testtartás kialakításában, a mozgások gyorsításában és fékezésében. Minden egyes mozdulatnak megvan a jellegzetes "útvonala", fasciameridiánja, sőt jellemzően egyszerre több is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a mozgás során a többi izmot, izomcsoportot, vagy a fascia egyéb részeit nem használjuk, de ezeket az "útvonalakat" vesszük leginkább igénybe az adott mozgás során. Bővebben fogunk még írni róluk, és hogy miért is fontos a láncokat át mozgatni.
Kat's Design Two: Antony Gormley